Ez alapján határozzák meg, hogy felvesznek-e valakit arra a szakra, amelyikre jelentkezett. Ezt úgy számolják ki, hogy összeadják a tanulmányi pontjaidat az érettségi pontjaiddal. Vagy, ha az úgy  a számodra kedvezőbb, megszorozzák kettővel az érettségi pontjaidat. Ehhez még hozzá jönnek azok a  többletpontok is, amelyeket nyelvvizsgákért, versenyekért, emelt szintű érettségikért lehet kapni. Néhány szakon ezenkívül alkalmassági vizsgát is előírnak. (Például akkor fogsz ilyennel találkozni, ha valamilyen művészeti területen szeretnél továbbtanulni.)

A középiskolai tanulmányi eredményedből, valamint az érettségid tantárgyainak százalékos eredményéből számítják ki. Az utolsó két évben elért év végi jegyeidet adják össze, majd szorozzák meg kettővel. Kizárólag  a matematikát, a magyart, a történelmet, egy választott idegen nyelvet és egy választott tantárgyat vesznek figyelembe. Ehhez aztán hozzáadják az érettségi tantárgyaid százalékos eredményének átlagát.

Meg van határozva, hogy mely szakokon melyik tárgyak érettségi eredményeit kell figyelembe venni. Ezen két tantárgy százalékos eredményéből számítják az érettségi pontodat. Néhány helyen emelt szintű érettségit is megkövetelnek, de a pontszámodat ettől függetlenül határozzák meg. Természetesen akkor sincs gond, ha régebben érettségiztél, ebben az esetben ugyanis az eredményeidet az új rendszernek megfelelően átszámítják.

A jelenlegi divat a 200 + 200 + 80 pontos rendszer. (Az alapképzésekre.) Ez utóbbi a többletpontokra vonatkozik. 2012-től azonban a többletpontok maximális értéke 100 lesz.

Az attól függ, hogy mi szeretnél lenni. Ha nem igazodsz ki a rendszeren, a legjobb, ha segítséget kérsz.

Ez a legújabb ( a bolognai) rendszer része. Az első képzési szint az egyetemeken. 6-8 félév, a papír, amit kapsz, megfelel a korábbi, főiskolai szintű diplomának. (Alapképzésnek is hívják.) A bachelor (BA, BSc - ezekkel a jelölésekkel találkozhatsz.) szint elvégzése után iratkozhatsz be mester fokozatra. Vagy elmehetsz dolgozni, ha ahhoz nagyobb kedved van.

A rövidítése MA vagy MSc. Ez 2-4 féléves lehet. Ennek elvégzésével jutsz - régebbi kifejezéssel élve - egyetemi diplomához. Utána vagy dolgozni kezdesz, vagy még tovább tanulhatsz. Fontos, hogy létezik néhány olyan képzés, amely osztatlan képzés, tehát ha ilyenre mész, nem lesz meg az a lehetőséget, hogy papírt szerezz 3 év után.

A mester fokozat megszerzése után járhatsz doktori iskolába. Ez főleg akkor jó, ha tudós, kutató akarsz lenni. Rövidítése: PhD.

Össze kellett hangolni a rendszert a külföldi iskolák rendszereivel. Ez megkönnyíti majd azt, hogy magyar diákok is tanulhassanak külföldön; illetve, hogy a megszerzett diplomákat akár az egész világon elismerjék. Persze, itt még sok a tennivaló. A másik, hogy aki nem akar öt évig tanulni, de azért szeretne valamilyen felsőfokú végzettséget, az talán kibírja a kissé gyakorlatiasabb alapképzést (a bachelor képzést) az iskolapadban. Utána pedig irány a munka világa! (Jól gondold meg, hogy mit választasz és mikor állsz neki az álláskeresésnek! Nehogy Te is a diplomás munkanélküliek táborát legyél kénytelen bővíteni. Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget!)

 © A cikk változtatás nélkül, a www.relaxapont.hu oldalra történő hivatkozással (link) szabadon felhasználható. Amennyiben csak tartalmi kivonatra vagy egy-egy részletre van szükséged, kérlek, egyeztessünk, mielőtt használnád a szövegeinket!